http://kataning.ning.com/

PETŐFI ÜNNEPSÉG KOLTÓN

Petõfi ünnepség Koltón
Koltó község Önkormányzata, valamint a Koltó-katalini Református Egyházközség tartja minden evben szeptember 5-én, a hagyományos szeptemberi Petõfi ünnepséget,a Grof Teleki Sandor kastelyban ahol ma a Petofi muzeum van .

Drága jó édesapám aki már sajnos nincs közöttünk, Katalin születésü volt,ezert mindig nagy szeretettel jövök haza a szülöfalujában ,ahova gyerekkorom kötödik.Katalin, Kolto mindig a szivemben van es amikor tehetem ,mindig haza lútogatok,ilyenkor kedves rokonaimmal és gyerekkori barataimmal talalkozok.Ez olyan jó és szép érzés,hisz a Szeretett  mindig mindenkor összetart.

– Az Ünnep istentisztelettel kezdodott a református templomban. Igét hirdetett: dr. Erdélyi Géza felvidéki ny. püspök. Közremûködott a tiszaföldvári vegyeskar.
– Koszorúzási ünnepség Petõfi Sándor és Szendrey Júlia szobránál. Beszédet mondott: Dávid Gyula irodalomtörténész. Közremûködott a tiszaföldvári vegyeskar

– Emlékmûsor a kastélykert szabadtéri színpadán. Köszöntõt mondott: Csendes Lajos polgármester. Felléptek: a Sárospataki Nyolckor

Színház mûvészei, a kabai Nyári Színház mûvészei, a nyírlugosi Népdalkör, Farkas Rozika nótaénekes,akit sikerult szemelyesen megismernem, a nyírmeggyesi és nagykovácsi tánccsoport, valamint helyi hagyományõrzõk.
Gyönyörű müsor volt. Nagyon jol ereztem magam a rokonok,barátok és ismerösök társaságában.

Ismeretes, hogy Petõfi Sándort közeli barátság fûzte a Koltón gazdálkodó Teleki Sándorhoz. A „vad gróf” meghívására a költõ több alkalomból is ellátogatott a környékre. Szendrey Júliával kötött házasságai mézesheteit is a koltói kastélyban töltötte, ahol e hat hét alatt életmûvének számos híres darabját, köztük a „Szeptember végén” címû verset is papírra vetette

SZEPTEMBER VÉGÉN

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak elõtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetõt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam õszbe vegyûl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet...
Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha elõbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyûimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!

(Koltó, 1847. szeptember.)

http://www.youtube.com/watch?v=Gy-zFBba154

http://kataning.ning.com/

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat